Az elmúlt 10 évben 49.180.709.000 forintot költöttünk választásokra és szavazásokra.
Frissítve! Az elmúlt 12 évben 52.905.709.000 forintot költöttünk választásokra és szavazásokra.
1998 Országgyűlési - 3,853,000 FtVajon mennyiben járulhatna hozzá a magasabb részvételi arányhoz és alacsonyabb költségekhez, ha korszerűbb, elektronikus rendszerek bevonásával, akár digitálisan is lehetne szavazni. Természetesen nem a meglévő rendszer eltörléséről van szó, annak csak kiegészítéséről. így ki akarná az akár elektronikusan, akár papíron is leadhatná a szavazatát. Szerintem ez jelentősen csökkentené a fiatalok körében tapasztalható magas választási apátiát.
1998 Önkormányzati - 2,300,000 Ft
2002 Országgyűlési - 3,856,240 Ft
2002 Önkormányzati - 2,499,000 Ft
2003 Népszavazás - 2,774,000 Ft
2004 EP választás - 4,350,816 Ft
2004 Népszavazás - 2,902,653 Ft
2006 Országgyűlési - 6,610,000 Ft
2006 Önkormányzati - 4,340,000 Ft
2008 Népszavazás - 4,470,000 Ft
2009 EP választás - 4,100,000 Ft
*az adatok bruttó ezer Ft-ban
2010 Országgyűlési - 7,125,000 Ft
2010 Önkormányzati választás – 3,725,000 Ft *
Gondoljunk csak bele, megfelelően titkosított csatornán keresztül, egy TOKEN (géphez csatlakoztatható stick) és internet segítségével, akár otthonról is lehetne szavazni. Nem kellene hosszasan sorban állni, nem lennének átszavazások sem, hiszen a rendszer azokat a választási lehetőségeket hozná be, amelyek a mi körzetünkre vonatkoznak. A külképviseleti szavazásokat eleve így kellene megoldani, ezzel is jelentős összegeket megspórolni. De nem csak az aktuális választások és szavazások bonyolíthatók le a rendszer segítségével könnyebben, hanem akár év közbeni népi és népszavazási kezdeményezéseknél is alkalmazható a rendszer. így nem csak papíron, hanem elektronikusan is lehetne aláírást gyűjteni.
Persze ezek bevezetéséhez komoly informatikai háttér és kultúra szükséges. Az informatikai háttér már megvan, a kulturális készséget pedig el kell kezdeni kialakítani. A kérdés az, hogy ez a tíz év alatt elköltött kb. 50 milliárd forint mire elég? A rendszer kiépítésére vagy a fenntartásra is? Hamarosan erről is írni fogok. (Ja, ne felejtsük el a Nemzeti Hálózatra elkülönített 40 milliárd forintot se!)
De érdekes lenne elgondolkodni azon is, mi lenne, ha külföldi mintára itthon is állampolgári kötelezettség lenne elmenni szavazni, aki pedig nem menne, azt pénzbüntetés sújtaná. Igen, elsőre durván hangzik. Persze ezt akkor tudom csak elképzelhetőnek tartani, ha ezzel együtt a szavazólapon lenne egy "Nem szavazok senkire" vagy ehhez hasonló választási lehetőség is. Tehát ugyanúgy kifejezhetné nem tetszését az állampolgár, de ez nem a részvételi arányban mutatkozna meg, hanem a "senkire sem" leadott szavazatok számában. Hogy ez jobb megoldás lenne? Nem tudom.