Bizony, mert van ilyen szép számmal! Nem akarok a médiás, marketinges, netes világról éves összefoglalót tartani, mert elég erőltetett lenne és nem jönne őszintén. Viszont ott van a saját szemszögem, élményekkel és tele jobbnál jobb eseményekkel. Na, ezek nagyon fontosak nekem.
Bármennyire sokszor is utaltam rá, nem tudom eléggé hangsúlyozni mennyi mindent kaptam a NetMiniszterelnöki kampányversenytől. Köszönöm, mert
- a mai napig meghatározza és igen jó irányba tereli az életemet;
- megismerkedtem Csermely Ákossal, aki a mai napig közvetlen és bátorít, mentorként segíti szakmai fejlődésemet;
- lett egy mindig optimista és objektív tanárom, Kis Gergely, bármikor számíthattam a segítségére, még akkor is, ha teljesen ellepte a munka;
- a verseny összehozott Lakos Petyával, aki valami végtelenül nyugodt, azon túl, hogy nélkülözhetetlen tagja volt a kampánycsapatomnak, nagyon jó fej ember és annak ellenére, hogy online többet beszélünk, mint offline, azt hiszem nevezhetem a barátomnak – ha meg nem sértődik;
- rajta keresztül ismertem meg Dinya Petit, akihez fogható lelkesedésű és kreativitású emberrel még nem találkoztam, örülök, hogy megismertem, ahogy így visszanézem, vele is rengeteget beszéltem a virtuális térben és így vált ő is modern kori baráttá.
- Hálával tartozom még Lak Gyöngyinek, Varga Anitának, Szakács Istvánnak és Zsélyi Ferencnek, a Dunaújvárosi Főiskola tanárainak, akik sokat segítettek és mindig támogattak.
- Szóval köszönöm, mert én lettem Magyarország első NetMiniszterelnöke és ez fantasztikus érzés!
Sikeresen lezártam a médiatechnológusi tanulmányaimat és egy igen jó záródolgozatot adtam le, amire nagyon büszke vagyok. Jó érzések töltenek el, amikor Dunaújvárosra és a kollégiumra gondolok. Hiányoznak azok az emberek, akik akkor még néha az agyamra mentek :-), de mindig jó érzés volt átmenni hozzájuk és beszélgetni.
Három év próbálkozás után végre sikerült és bejutottam a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakára, ahol olyan közegben vagyok nap, mint nap, amit nagyon imádok és végtelen boldogsággal tölt el. Nem gondoltam volna, hogy ekkora biztonságérzetet ad, de jó dolog itt lenni. Szeretem az osztálytársaimat és örülök, hogy ilyen tanáraim vannak!
Egy fantasztikus nyarat tölthettem a PEOPLE TEAM-táborban idén is. Rájöttem, hogy még többet kell beszélgetnem a srácokkal és akkor valóban maradandó élményben lesz részük. Sokat jelent a tábor, meghatározó része volt az életemnek és sokat tett azért, hogy az legyek, aki ma vagyok. Bárhogy is legyen jövőre, én tíz szép, sőt gyönyörű nyarat töltöttem el people teamesként.
Segítettem az első Tudományfesztivál megszervezésében és ha minden jól alakul, akkor ez egy hagyományteremtő és meghatározó fesztivállá tud majd válni.
Kovács Ferencnek köszönhetően októberben egy hetet tölthettem Norvégiában, ami éltem egyik legjobb és legnyugodtabb élménye volt! Félre értés ne essék, volt programom bőven, amennyire csak lehetett megismertem a várost és a kultúrát, de az a végtelen nyugalom és gondtalanság, amit ott éreztem, na az ritka. Csak Finnországban éltem át hasonlót. Ezek az északiak tudnak valamit. :-)
Előadást tarthattam a Média Hungary és Internet Hungarykonferenciákon. Megismertem a netes marketing és média jeles képviselőit. Sokan a mai napig is segítenek nekem és kedvesen állnak hozzám.
Az év utolsó előtti két napján részt vettem Szalay Ádám Sikerkódtanfolyamán. Útmutatásra volt szükségem. Megkaptam. Ádám nagyon érti a dolgát és megtalálta élete egyik legfontosabb célját: világítótoronyként segíteni másoknak, hogy tájékozódjanak saját életük tengerén.
Több projekt is vár rám jövőre, amelyekről még nem beszélhetek, mert köt a titoktartás, no meg, így sokkal izgalmasabb. De természetesen mindegyikről beszámolok, amint eljön az idejük.
Ha jobban belegondolok, akkor hálával tartozom azért, hogy van ez a blog. Bár a kampány elengedhetetlen része volt, de azóta is folytatom és mindig lejegyzem a gondolataimat. Ha körülnézek, akkor bizony látom a velem együtt évről évre egyre jobban nyomuló, következő generációs online-arcokat. Figyelem, mert jövünk! ;-)
