Egyelőre úgy tűnik Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak annyi köze van a nemzeti konzultációhoz, mint Benkő Dánielnek a szemérmességhez. Hoffmann Rózsa ugyanis nem éppen kedvelt alakja az oktatáspolitikának. Az ő feladata egy új közoktatási, szakképzési és felsőoktatási törvény kialakítása. Nincs is ezzel semmi gond, ráfér a rendszerre, mert vannak itt problémák dögivel, pláne, mivel ez a terület az ország egyik alappillére. Csak hiába a központi kommunikáció “nemzeti konzultáció és egyeztetés” zsolozsmája, ha a Professzorok Batthyány Köre erősen csonkítani akarja a hallgatói érdekképviseletek jogait. Persze érthető, hogy vannak érdekcsoportok, akik jobban lobbiznak, ez a dolgok rendje, ahogy erre HÖOK közleményben reagált is. Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a kezdeményezés jó, de a kivitelezés hagy némi kívánnivalót maga után. De ha már nemzeti konzultáció és egyeztetés van, akkor lenne egy-két javaslatom nekem is, nehogy azt mondhassa bárki, hogy csak a pofám jártatom és fikázni könnyű, alkotni nehéz.
Hát nem volt egyszerű feladat, de 10 felsőoktatási intézmény támogatását sikerült összegyűjtenem az alábbi két javaslathoz, amit el is juttattam az illetékesekhez:
“Tisztelt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár!
Feladatkörömben eljárva, Magyarország első, interneten választott NetMiniszterelnökeként két egyéni javaslatot kívánok indítványozni. A két javaslat egyszerre érinti az új felsőoktatási törvény és az új infokommunikációs stratégia vitairatát. Indítványomhoz csatoltam az egyes felsőoktatási intézmények Hallgatói Önkormányzatának elnöki támogatását.
Elektronikus Hallgatói Önkormányzati választások
2010-ben, a mindent behálózó internet világában nem csak korszerű lenne bevezetni egy, a hallgatókat érintő szavazás elektronikus megfelelőjét, de ezzel hozzá lehetne járulni a digitális készségek kifejlesztéséhez, a szükséges affinitás megszerzéséhez. Márpedig ez mind oktatási, mind infokommunikációs szempontból fontos szerepvállalást kíván. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy gyorsuló világunkban sokan kedvet kapnának, így megfelelő részvétellel és tudatossággal vennének részt a választáson, márpedig ez az országgyűlési, önkormányzati és Európa Parlamenti választások esetén szükséges mentalitás.
Javaslom, hogy a jelenlegi Hallgatói Önkormányzati választások papír alapú szavazási rendszerét egészítsék ki egy országosan hitelesített, elektronikus szavazó felülettel. Ehhez a felsőoktatási intézmények saját döntésük alapján csatlakozhassanak. Ahol a hallgatók internetes összeköttetéssel akár útközben, akár otthonról is tudnak szavazni. A rendszer előnyei:
- Több fővárosi és vidéki felsőoktatási intézmény fontolgatja már bevezetését.
- A megadott időn belül bárki, bármikor internetes összeköttetéssel tud szavazni.
- Csökkenne a hallgatók körében tapasztalt szavazási apátia, hiszen így a generáció által is használt csatornán történne a szavazás.
- Magasabb részvételt produkálna a szélesebb hozzáférhetőség.
- A kor kívánalmainak megfelelő digitális készség alakulna ki.
- Hosszútávon pedig ez is hozzájárulna az országos választások részvételi arányának növekedéséhez.
Követelmények:
- Így egy korszerű rendszer kerülne bevezetésre, de természetesen ez csak kiegészítője a papíralapú választásnak.
- Fontos, hogy a szavazatok leadása biztonságos csatornán történjen.
- A szavazó visszaigazolást kapjon a rendszertől szavazata elfogadásáról.
- Utólag ne lehessen kinyomozni, hogy melyik hallgató, melyik jelöltre szavazott.
Elektronikus tudástár/dolgozattár
Szakdolgozatom írásakor döbbentem rá arra, hogy Magyarországon nincsen az egyetemek és főiskolák között jól kiépített és egyszerű, az egymás szakdolgozati és kutatási adatbázisához való hozzáférést segítő rendszer. Ez elsőre természetesen áthidalható azzal, ha valaki levélben vagy személyesen felkeresi az adott intézményt, de ez 2010-ben még mindig elég hosszadalmas procedúra.
Ezért javaslom, alakítanak ki egy országos, mindenki magyar állampolgár számára hozzáférhető elektronikus szak-, záró-, diploma-, tdk-, otdk-, doktori- és egyéb dolgozattárat, vizsgamunkatárat. Olyan adatbázist, ahova a hallgató beleegyezésével az egyetemek különböző kulcsszavakat és kategóriákat megjelölve kötelesek feltölteni hallgatóik munkáit – szem előtt tartva a titkosítás lehetőségét. Ez több szempontból is előnyös:
- A kutatás során gyorsabb és hatékonyabb hozzáférés korábbi kutatások anyagaihoz.
- Azonos témakörökön belül csökkenne az alacsony igényességgel feldolgozott témák száma, így az ismétlődés. Ennek révén pedig emelkedne a színvonal, hiszen a már kidolgozott vagy körüljárt témák nem ismétlődnének meg csak azért, mert valaki nincs tisztában annak hasonló szemszögből történt feldolgozásával.
- Az ismét feldolgozásra kerülő témákban, ugyanakkor más szemszögből kell kutatást végezni, amely hasznosabb, frissebb, naprakészebb kutatást eredményez. A visszakereshetőség és kutathatóság tehát elősegítené a későbbiekben keletkező anyagok minőségi javulását.
- Nem utolsó szempont, hogy államvizsga előtt, előzetes feltöltéssel és a rendszerben történő automatikus ellenőriztetéssel lehetne kivédeni a plágiumot.
Ehhez természetesen internetes kapcsolat szükséges, azonban a hallgatók körében igen magas az internet használata, tehát így csak gyakorlottabbá válnának a digitális rendszerek kezelésében. Ez az elképzelés növeli a diplomák értékét, ezzel együtt a piacképes szaktudást.
Azt gondolom, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a felsorolt érvek támogatása mind előnyére válna. Az elképzelés megvalósításához egy digitalizálási eljárás során szükséges a korábbi dolgozatok feltöltése a rendszerbe. Ezeket egyébként jó ideje digitális formában is köteles leadni a hallgató. A projektben esetleg a már meglévő, Kopi Online Plágiumkereső és Információs Portál (http://kopi.sztaki.hu/) plágium- és hasonlóságkereső szoftvere segíthetne, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Elosztott Rendszerek Osztályának tudományos munkatársa, Pataki Máté fejlesztett ki. De természetesen erre a célra alkalmazható más program is. A rendszer fejlesztését az egyetemek bevonásával, egységes adatbázisok létrehozásával kívánatos megoldani.
Pozitív elbírálásukban reménykedve maradok tisztelettel,
Budapest, 2010. november 11.”
A két javaslathoz tíz felsőoktatási intézmény Hallgatói Önkormányzata is csatlakozott. Támogató intézmények: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Miskolci Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Óbudai Egyetem, Semmelweis Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Kaposvári Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem.
Ha ügyes lenne a kommunikációs brigád és ehhez párosulna a megfelelő gondolatiság is, akkor sokkal szimpatikusabban venné ki magát egy-egy, a hallgatók, tanárok és egyáltalán bárki által benyújtott hasznos javaslatot kiemelni és bemutatni az országnak. Mennyivel hitelesebb lenne, ha népünk lányai és fiai közül kiemelnék azokat, akiknek valóban jó elképzelései vannak? Sokkal! Legutóbb erre Szily Katalin Parlamenti sátra volt jó példa a SZIGETen. Bárki bedobhatta saját javaslatát, ezeket utána átnézték és az arra érdemeseket előterjesztették. Így például Kókai Roland ötletét is, aki az oktatási hatékonyság javítását szorgalmazta. Ő szigorúbban fogná a tanárokat, javaslatának lényege, hogy a szemináriumi oktatók kötelesek legyenek felelősséget vállalni a vizsgára bocsátott hallgatók tudásáért. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy ha a hallgatók 80 százalékának eredménytelen a vizsgája, akkor kizárják a tanárt a felsőoktatásból.
Mindez nem csak alátámasztaná és ezzel hitelesebbé tenné az egész kommunikációt, de a nagypolitikai döntésekről is elvonná a figyelmet. Nem beszélve arról, hátha valóban képesek kiaknázni a kollektív tudást és felhasználni a beérkező, hasznos gondolatokat. Úgyhogy lehet írni!
