Hamarosan új Alkotmányunk lesz. Orbán Viktor májusban még úgy képzelte, hogy 2012 végére készülhetne el az új alkotmány. Szeptember elején, a Somogy megyei Kötcsén megrendezett találkozón viszont már 2011 tavaszát említette az új Alkotmány elfogadásának időpontjaként.
Júniusban megalakult az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság melybe a Fidesz 26, a KDNP 4, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP 2 tagot delegálhatott. Továbbá javaslattételre kérték még fel az egyes állami szervek elnökeit, biztosait (pl.: Köztársasági elnök, Alkotmánybíróság elnöke, Legfelsőbb Bíróság elnöke), a nemzeti és etnikai kisebbségek országos szövetségeit (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, Országos Cigány Önkormányzat), a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szerveit (Magyar Faluszövetség, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége), a "Tudományos műhelyek" (pl.: MTA Jogtudományi Intézet, Állami, egyházi és alapítványi egyetemek alkotmányjogi tanszékei), de a parlamenti frakciók is megjelölhettek öt-öt társadalmi szervezetet (egyesületek, egyházak).
Ők most sorra teszik meg javaslataikat, amelyeket a bizottság itt online is közzé tesz. De a bizottság több civil szervezettől és személytől is vár javaslatokat az új alaptörvény megalkotásához – persze, ezt nem annyira hangoztatják. Az egyes részterületekért felelős hét munkabizottság a október 20-ig kell elkészítenie a részdokumentumokat, amelyeket a beérkező vélemények figyelembevételével alakítják majd ki. Ez után kell majd az egész bizottságnak december 15-ig összeállítsa az alaptörvény koncepcióját.
Ez mind szép és jó, csakhogy kommunikációs szempontból sokkal ügyesebben is ki lehetett volna használni az egész alkotmányozást. Ha már úgy is a "nemzeti együttműködés"-re épít(ett) a kormány kommunikációja, akkor hatalmas kampányt lehetett volna arra szervezni, hogy a felkért javaslattevőkön kívül, még bárki más is tehessen javaslatot az új Alkotmány tartalmára. Ebből a célból létrehozni egy aloldalt a magyarorszag.hu-n, ahol szavazói környezetet teremtve, a beérkező javaslatokat a netezők bírálták volna el. Így nem igényel nagyobb feldolgozói apparátust a beérkező javaslatok sokasága, kisebb a hülyeségek előretörésének aránya, hiszen azokat leszavazzák (ill. ha mégsem, akkor az jelzés értékű társadalomkritikának tudható be) és a kormánypárti/ellenes állampolgárok is elégedettebbek lehettek volna, mert megvolt a beleszólás látszata. Végül az így kialakult – top 10-20-valamennyi – javaslatokból kedvére válogathatna a bizottság – hiszen ne zárjuk ki az értelmes ötletek lehetőségét. Majd, ahol megadtak elérhetőséget, ott felkeresni az adott javaslattevőt és kiemelni, hogy a nép egyszerű lánya/fia is részt vett a kezdeményezésben.
De ha egy értelmes javaslat sem születne, az akció már önmagában is kedves gesztus lett volna és jó kommunikációs fogás.